Szemeidben még mindig látom a tengert s a kék eget,
Szívemben még mindig érzem szíved dobbanásait
Most értettem meg mit jelent az a szó hogy:szeret
S élvezem mikor lágyan simítanak pillantásaid.
Látom a pálmák rücskös törzsét,s a fehérre vakolt mecseteket
A felhők alját karcoló házakat,
A hosszú fehér ruhás embereket,
S a leget szelő szárnyakat.
Tudod,ha kéred,lelkem neked odaadom
Ha velem vagy,enyém az egész világ
S ugyan büszkeségem szilárd,de elfogadom,
Hogy az én sorsom az,hogy téged imád.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.